Felsírsz,
Még alig élsz.
Hiszed, hogy nevetés lesz,
Míg érsz.
Mindent akarsz,
Mindent kérsz.
Hiszed, hogy így vagy te,
Kerek egész.
Elengedik kezed,
A burokból kilépsz.
Színes világban eszmélsz.
Elkap az első vész.
Mindent ígérsz,
Cserébe nem kérsz.
Vakon hiszed,
Egy életen át kísérsz.
A nagy pofontól észhez térsz.
Már nem kérsz,
Nem is ígérsz.
Nem ég a tűz, eszmélsz.
Lelked kész.
Újat remélsz.
Nincs józan ész,
Csak élsz.
Élnél, de nagyobb úr a félsz.
Miért a lelked madarára lánc,
Ha repülni kész?
Nesze neked, Élet íz.
Debrecen, 2015. 12. 09.