Akkor most elmesélem... Versekben

Lánc

2016. január 15. 19:34 - Yankee S. Zabeau

Felsírsz,
Még alig élsz.


Hiszed, hogy nevetés lesz,
Míg érsz.
Mindent akarsz,
Mindent kérsz.
Hiszed, hogy így vagy te,
Kerek egész.
Elengedik kezed,
A burokból kilépsz.

Színes világban eszmélsz.
Elkap az első vész.
Mindent ígérsz,
Cserébe nem kérsz.
Vakon hiszed,
Egy életen át kísérsz.
A nagy pofontól észhez térsz.

Már nem kérsz,
Nem is ígérsz.
Nem ég a tűz, eszmélsz.

Lelked kész.
Újat remélsz.
Nincs józan ész,
Csak élsz.
Élnél, de nagyobb úr a félsz.

Miért a lelked madarára lánc,
Ha repülni kész?

Nesze neked, Élet íz.

 

Debrecen, 2015. 12. 09.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://yankeeszabeau.blog.hu/api/trackback/id/tr88275770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása